Kedves megmaradt és hű olvasóim!
Nagyon kellemetlen számomra, hogy ennyi időbe telt, hogy újra képes legyek írni. Nagyon sok minden történt velem. Több dolgot szeretnék mondani! Először is kezdeném azzal, hogy szeretném FOLYTATNI A BLOGOT! Tehát IGEN! ÚJRAINDUL A GOLD MOON! Remélem a megmaradt olvasóim szívesen fogják még olvasni a maradék néhány fejezetet, illetve a befejezés után a következő regényeimet is. Lesz közötte teljes saját és még néhány másik ötlet is! Szeretnék Carly-val újra összebeszélni és folytatni az IKER FÉNYT is! Remélem megfelel mindenkinek!
Ja igen, egy kis betekintő miért is hagytam ki ily sok időt. Az osztálytársam elvesztése volt akkoriban a legnagyobb probléma. Nagyon megrázott és nem tudtam feldolgozni, főleg, hogy egy ismerősöm apja közölte velünk: " hát igen, most már csak fogyni fogtok" - igaza van az bizony tény, de valamiért annyira szörnyűnek tűnt, hogy egyszerűen csak ezeket hallottam a fejemben.
Hamarosan jöttek utána az újabb gondok. Nem találtam olyan munkát, ami kellett volna így kénytelen voltam újra iskolába menni. Beiratkoztam egy OKJ-s Újságíró, pontosabban Rádiós műsorvezető és konferanszié szakra, amiből még hátra van egy évem. Nagyon szeretem. A nyáron még a suli előtt megtaláltam azt a helyet is ahol festeni is tudok. A Kiskunfélegyházi Holló László Képzőművészeti Kört, imádok ott lenni, persze, mint minden nagyobb csapatban itt is vannak néha viszályok, de ettől eltekintve egy nagyon jó hangulatú alkotásra teljes mértékben megfelelő hely és társaság gyűlt össze. Már a második órán elhívtak magukkal Kapolcsra a Művészetek Völgyére és ezért örökre hálás leszek, hisz életem legjobb nyaralása volt. Idén is szeretnék menni, aki megteheti és akar találkozni esetleg ott biztos megtalál. Bár erről még úgy is tárgyalunk.
A születésnapomhoz ( a 20.) közeledve ismerkedtem meg a mentorommal, példaképemmel és legjobb barátommal Kolozsvári Sándorral. Igaz korkülönbség volt rendesen, de nem hiszem, hogy van olyan, hogy ne lehessen az ember legjobb barátja mondjuk 30 évvel idősebb. Szóval nem rég vesztettem el, fél év ismeretség és fél év majdnem minden egyes együtt töltött estéje és napja után. De legalább az vigasztal, hogy tudom, hogy hitt, bízott és látott valamit bennem. Tudom, hogy szeretett és én is fogom örökké őt. Nagyon nehéz volt és még most is az. Egyébként azért írtam, hogy együtt töltött esték, mert nem tudott aludni és minden este ott ültem nála és felolvastam neki a saját regényeimet és a kedvenc fanfiction-jeimet és könyveimet. Szóval akár, ha köztetek van író lehet hallotta is egyik műveteket. :D Megfogadtam, hogy legalább annyi mindent megteszek magamért és a sikereimért, mint amit ő, így büszke lehet majd rám, hisz megérdemli, ha már egyszer annyira hitt bennem. Egy szó, mint száz FOLYTATOM az írást, az életet, nincs búslakodás csak ezerrel pörgés, hisz most vagyok fiatal ő is ezt várná el tőlem! Igaz? Srácok remélem kiálltok mellettem. A héten, de legkésőbb a jövőhét és új részeket is kaptok addig is legyetek jók! Reklámozzátok az üzim, azoknak akik várták, hogy visszatérjek és azoknak is akik még nem olvasták az Ezüst és Arany Holdat!
Ja igen, egy kis betekintő miért is hagytam ki ily sok időt. Az osztálytársam elvesztése volt akkoriban a legnagyobb probléma. Nagyon megrázott és nem tudtam feldolgozni, főleg, hogy egy ismerősöm apja közölte velünk: " hát igen, most már csak fogyni fogtok" - igaza van az bizony tény, de valamiért annyira szörnyűnek tűnt, hogy egyszerűen csak ezeket hallottam a fejemben.
Hamarosan jöttek utána az újabb gondok. Nem találtam olyan munkát, ami kellett volna így kénytelen voltam újra iskolába menni. Beiratkoztam egy OKJ-s Újságíró, pontosabban Rádiós műsorvezető és konferanszié szakra, amiből még hátra van egy évem. Nagyon szeretem. A nyáron még a suli előtt megtaláltam azt a helyet is ahol festeni is tudok. A Kiskunfélegyházi Holló László Képzőművészeti Kört, imádok ott lenni, persze, mint minden nagyobb csapatban itt is vannak néha viszályok, de ettől eltekintve egy nagyon jó hangulatú alkotásra teljes mértékben megfelelő hely és társaság gyűlt össze. Már a második órán elhívtak magukkal Kapolcsra a Művészetek Völgyére és ezért örökre hálás leszek, hisz életem legjobb nyaralása volt. Idén is szeretnék menni, aki megteheti és akar találkozni esetleg ott biztos megtalál. Bár erről még úgy is tárgyalunk.
A születésnapomhoz ( a 20.) közeledve ismerkedtem meg a mentorommal, példaképemmel és legjobb barátommal Kolozsvári Sándorral. Igaz korkülönbség volt rendesen, de nem hiszem, hogy van olyan, hogy ne lehessen az ember legjobb barátja mondjuk 30 évvel idősebb. Szóval nem rég vesztettem el, fél év ismeretség és fél év majdnem minden egyes együtt töltött estéje és napja után. De legalább az vigasztal, hogy tudom, hogy hitt, bízott és látott valamit bennem. Tudom, hogy szeretett és én is fogom örökké őt. Nagyon nehéz volt és még most is az. Egyébként azért írtam, hogy együtt töltött esték, mert nem tudott aludni és minden este ott ültem nála és felolvastam neki a saját regényeimet és a kedvenc fanfiction-jeimet és könyveimet. Szóval akár, ha köztetek van író lehet hallotta is egyik műveteket. :D Megfogadtam, hogy legalább annyi mindent megteszek magamért és a sikereimért, mint amit ő, így büszke lehet majd rám, hisz megérdemli, ha már egyszer annyira hitt bennem. Egy szó, mint száz FOLYTATOM az írást, az életet, nincs búslakodás csak ezerrel pörgés, hisz most vagyok fiatal ő is ezt várná el tőlem! Igaz? Srácok remélem kiálltok mellettem. A héten, de legkésőbb a jövőhét és új részeket is kaptok addig is legyetek jók! Reklámozzátok az üzim, azoknak akik várták, hogy visszatérjek és azoknak is akik még nem olvasták az Ezüst és Arany Holdat!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914
